Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
A Magyar Helsinki Bizottság áttekintette a Kormány fizikai határzárral kapcsolatos büntetőjogi törvénymódosításait. Ezek számos ponton sértik a nemzetközi egyezményeket, miközben jelentős terhet rónak a büntető igazságszolgáltatásra.
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy a rendőrség kivizsgálja, mi történt a röszkei „gyűjtőponton”, miért dobálták az ételt a rendőrök. Ezzel együtt az emberi méltóságot sértő körülményekért nem a robotoló rendőrök, hanem a kormány az első számú felelős.
Panaszként kezelte és egy héten belül választ adott a MÁV vezetése a Magyar Helsinki Bizottság levelére. Eszerint „a vasúttársaság visszautasítja, hogy akadályozná a migránsokat segítő öntevékeny csoportok működését, de a menedékkérők közvetlenül a pályaudvaron való ellátásához helyet biztosítani nem tud”. Volt, ahol viszont igazat adtak nekünk.
A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagszervezetei, köztük a Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a kormányt, hogy fejezze be a menedékkérők elleni propagandáját, a hatóságokat pedig arra kéri, határozottan lépjenek fel a gyűlöletkeltés ellen.
Levelet küldtünk a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának, valamint a MÁV-Start vezérigazgatójának a menedékkérőket sújtó, jogszabálysértő és érzéketlen vasúti gyakorlatok miatt.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóságon (EBH) múlt héten elkezdődött az a közigazgatási eljárás, amelyet hajléktalanok indítottak a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ellen. A rendőrségnek bizonyítania kell, jó okkal és jogszerűen igazoltatnak tömegével olyan hajléktalanokat közterületen, akik egyébként semmilyen normát nem sértenek. A meghallgatáson a BRFK képviseletében senki nem jelent meg, a rendőrség az idézettek távolmaradását nem tudta kimenteni. A hajléktalanokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli az eljárásban.
A Fair Trials civil szervezet és a Magyar Helsinki Bizottság közös szervezésében került sor június 19-21. között a budapesti szakmai képzésre, melyen holland, horvát, magyar és szlovén ügyvédek hallgathatták meg a Fair Trials szakértőinek előadásait a büntetőeljárási jogosítványokat rögzítő európai uniós irányelvekről, és oszthatták meg egymással az ehhez kapcsolódó tapasztalataikat.
Kedden K. Tamást 10 hónapos, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az Ajkai Járásbíróság. Három éve a Jobbik és szélsőséges szövetségesei azzal a céllal masíroztak és támadtak a helyi romákra Devecseren, hogy megfélemlítsék őket. Az egyik elkövetőt most közösség tagja elleni erőszak miatt ítélték el. A bíró elmondta: nem csak egyetlenegy vádlottnak kellene itt ülnie.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához túlzsúfoltság miatt benyújtható mintakérelem
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma nyilvánosságra hozott döntésében arra kötelezte Magyarországot, hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki akciótervet a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentésére. Az ítélet a túlzsúfolt zárkákban fogva tartott kérelmezők vonatkozásában megállapította, hogy esetükben sérült az embertelen, megalázó bánásmód tilalma – hárman közülük a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.
Jogerős végzésében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a MostMi csoport által a miniszterelnöki évértékelő idejére a Várkert Bazárhoz szervezett gyülekezés bejelentésének érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. A bíróság egyetértett a kérelmezőket képviselő Helsinki Bizottsággal, és kimondta: a rendőrségi döntés és a jogorvoslati tájékoztatás is jogsértő volt.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság február 11-én kelt végzése értelmében nem lehetséges a gyülekezési törvény szerinti jogorvoslattal élni, ha a BRFK az egyszer tudomásul vett tüntetést az adott helyszínen utólag megtiltja telefonon. A telefonhívás ugyanis nem határozat, így a bíróság szerint nincs mi ellen jogorvoslattal élni. Ha ez így marad, akkor a TEK vagy a BRFK bármikor lezárhat olyan területet, ahova korábban már tudomásul vette a rendőrség a gyülekezést. Ezzel pedig ellehetetlenülhet a gyülekezési jog gyakorlása.
Az Országgyűlés várhatóan december 15-én szavaz a köznevelési törvény módosításáról, ami jogszerűvé igyekszik tenni a szegregált oktatást. Civil szervezetek közösen arra kérik az alapjogi biztost, hogy álljon ki az iskolai elkülönítést legitimálni szándékozó törvénymódosítás ellen.
13 hónapig tartották fogva, a 18. születésnapját, karácsonyt, húsvétot börtönben töltötte, sikeres érettségit is ott tett. Azzal gyanúsították és vádolják, hogy egy póló elvételénél jelen volt, és jelenléte erősítette az áldozat fenyegetettségét. Sem a tanúk, … Tovább olvasom
Öt év után ért véget a Kiskunlacháza polgármestere ellen indított eljárás. Répás József megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és megvalósította a zaklatás tényállását, amikor tüntetés szervezett és cikkeket írt a cigányok ellen. A mostani kúriai … Tovább olvasom
A magyar állam megsértette Császy Zsoltnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori értékesítési igazgatójának a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amikor nem biztosította, hogy kihallgatása után részt vehessen nevelőanyja temetésén – állapította meg a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága. A panaszost a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
2014. szeptember 18-án meghozott jogerős ítéletével a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is megállapította: szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), amikor 2012 áprilisában a közlekedés ellehetetlenülésére hivatkozva megtiltotta a Budapest Pride felvonulást. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A Fővárosi Törvényszék csütörtöki elsőfokú, nem jogerős ítéletével 500 ezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Készenléti Rendőrséget, amiért jogelődjének, a Rebisz-nek a munkatársai 2006 októberében a Blaha Lujza térnél elfogását követően bántalmaztak egy fiatalembert.
Szeptember 17-én, 13 hónapnyi fogva tartás után helyezték szabadlábra a Magyar Helsinki Bizottság fiatalkorú ügyfelét, aki egy póló feltételezett elrablása miatt került előzetes letartóztatásba. A Magyar Helsinki Bizottság az ügyben már korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
Papp Károly rendőrfőkapitány szerint a rendőrség nem diszkriminálja a romákat a szabálysértési bírságolási gyakorlata során, ezért nem tartja indokoltnak a civilek által javasolt munkacsoport felállítását. A civilek azonban nem tágítanak.